Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt? 3/3. rész

  • Főoldal
  • Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt? 3/3. rész

Hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet néhány este alatt? 3/3. rész

Category: Readooo

3/3. rész – az információ hasznosítása

A három részes blogsorozatunk első részében megtanulhattad, hogy határozz meg jól olvasási célt, a másodikban pedig, hogy hogyan vegyél részt aktívan az olvasási folyamatban. Ez a cikk pedig arról szól, mit tehetsz azért, hogy hosszabb távon tudd hasznosítani az olvasott információt.

A szó elszáll, az írás megmarad. Régi mondás és tudom, hogy sok embernek nem hangzik túl jól, mert a jegyzetelés és vázlatírás bizony elég macerás is lehet. De nem kell annak lennie. :-

Próbáld ki ezt a két módszert és 1200%-ban biztos vagyok benne, hogy sokkal tartósabban megmarad a fejedben az olvasnivaló, mintha nem csináltad volna.

  1. Vázlat elvitelre:

Vegyél elő egy A4-es vagy A3-as lapot. Ha kevés időd van, akkor az A4-est válaszd, az kisebb. 🙂

A tartalomjegyzék alapján oszd fel a lapot annyi részre, ahány fejezet van. Bárhogy feloszthatod: négyzetrácsosan, sugár irányban, elmetérképet is csinálhatsz, amihez csak kedved van. Jó eséllyel az olvasási célod is segíthet ennek az eldöntésében.

Amikor végeztél egy fejezettel, töltsd ki a neki szóló részt a lapodon. Ha szeretnél, írhatsz csak egy szót, rajzolhatsz is, egyetlen szabály van csak, hogy nem írhatsz olyan sokat, hogy átmenj egy másik részbe.

Ezt mindig csináld meg egy fejezet végén, még mielőtt elkezdenéd a következőt, mert akkor még friss az élmény. Ezt a lapot beteheted a könyvedbe, hogy mindig nálad legyen, ha pedig digitálisan olvasol, akkor tedd például a tárcádba.

Ha sürget az idő, akkor nyugodtan beállíthatsz magadnak időkorlátot is a feladathoz. Például a telefonodon beállítod, hogy  3 vagy 5 perc múlva jelezzen és ennyi idő alatt be kell fejezned. Amit ennyi alatt nem sikerült leírni, azt elengeded. 🙂 Még így is több lesz, mintha 0 percet szántál volna rá és hidd el, ez óriási különbséget jelent hosszú távon.

És itt jön az igazi varázslat. Ezt a lapot aztán vedd elő egy hét múlva, egy hónap múlva, 3 hónap, fél év, egy év múlva. Szánj rá pár percet, nézegesd. Így még eszedbe fognak jutni a részletek is a vázlatod alapján, végül beég a hosszú távú memóriádba.

Ha még most is úgy érzed, hogy macera, akkor képzeld el, hogy ha az elmúlt években minden könyvről csináltál volna egy ilyet és most lenne egy mappád, ahol ezeket gyűjtögetnéd, időnként elővennéd, akkor mennyivel lenne nagyobb a tudásod, mint most. 😉

  1. Másodperces jegyzetek

Ez az egyik kedvenc technikám. Amikor elkezdek olvasni egy könyvet, akkor nem tudom még milyen típusú információk jönnek majd szembe, hogyan lenne jó őket csoportosítani. Az olvasási célom persze ad egy keretet annak, hogy alapvetően mire keresem a választ, de azért mindig vannak olyan dolgok, amiknek később jó lenne utánanézni, jó lenne megjegyezni, stb.

A technika ebből áll:

a) először is szükség van valamire, amire lehet jegyzetelni:

  • ha lehet firkálni a könyvbe, akkor csak egy toll kell hozzá, ha nem lehet, akkor egy A4-es papír is,
  • digitális olvasóknál általában van lehetőség jegyzeteket hozzáadni, de itt is teljesen jó a papír+toll kombináció.

b) jegyzetelés

  • olvasás közben egészen egyszerűen amikor találkozol egy számodra értékes információval, azt megjelölöd (például ezt meg kell tanulni, ezt gyűjtöm, ezen még gondolkodni kell, ez érdekes, ennek még utána kell nézni, stb.),
  • a jelölés legyen nagyon egyszerű: karika, kérdőjel, betűk, számok, bármi, amit ahhoz az információcsoporthoz tudsz kötni,
  • érdemes a jelöléseket leírni, hogy még egy hét múlva is tudd mi micsoda: vagy a könyv egy hátsó lapjára vagy egy papírra, amit beleteszel a könyvbe vagy a tárcádba,
  • tovább olvasva ha megint olyan rész jön, ami számodra fontos információt tartalmaz, akkor átgondolod, hogy belefér-e valamelyik korábbi csoportosításba vagy új jelölést vezess be neki,
  • ha nem szeretnél firkálni a könyvbe, akkor egy A4-es lapra elkezdheted írni a jelöléseket, mellé az oldalszámokat,
  • digitális olvasóknál használhatsz különböző színű kihúzókat, vagy bármit, ami neked működik,
  • aztán amikor vége a könyvnek, akkor ezek a jelölések alapján nagyon egyszerű lesz vázaltot írni, rendszerezni, összefüggéseket találni vagy bármi mást, ami az eredeti célodnak megfelel.

Tegyük rendszerbe az eddigieket egy Példa segítségével:

Nemrég egy olyan könyvet olvastam, ami társadalmi vállalkozásokról szól. A társadalmi vállalkozás egy olyan profitorientált szervezet, ami a főtevékenységével együtt vagy amellett társadalom számára hasznos javakat is előállít.

A célom az volt, hogy minél több információt szerezzek arról, mit kell tennem pontosan, hogy a start-upunk, a readooo olvasásfejlesztő tréning, társadalmi hasznos vállalkozás lehessen a jövőben.

Mivel elég elfoglalt vagyok, ezért három estét szántam a könyvre, ami körülbelül 200 oldal.

Azt is tudtam, hogy a benne található információra elég sokáig szükségem lesz és fontos, hogy ne kelljen újra és újra átolvasni, ha például fél év múlva jut oda a szervezetünk, hogy ezzel a témával a gyakorlatban is tudunk foglalkozni.

Először is utánanéztem a könyv szerzőjének és az alapján, amit találtam, hitelesnek “nyilvánítottam”. Aztán fogtam egy lapot és összeírtam mindent, amit a témáról tudok. Nagyon különböző forrásokból hallottam és olvastam erről a területről, így elég sok mindent össze tudtam írni. Ez nagyon jó volt, mert egyrészt teljesen ráhangolódtam, másrészt rendszereztem a meglévő tudásomat, amiről egyébként magam is meglepődtem, hogy mennyire szerteágazó a témában. Már ezért a sikerélményért megérte. 🙂

Aztán megnéztem a tartalomjegyzéket és ez alapján még eszembe jutott néhány dolog, amit korábban tudtam, ezzel kiegészítettem a papíromat.

Majd összeírtam néhány kérdést, amit mindenképp szerettem volna megválaszolni a könyv végére és a tartalomjegyzék alapján bíztam benne, hogy ez a könyv meg is fogja válaszolni.

Mivel viszonylag sok újdonság is volt benne, ezért a skimming nevű technikával átfutottam a könyvet, mielőtt részletesen elkezdtem volna olvasni, így kaptam róla egy jó átfogó képet. Bár a skimming eltartott körülbelül 30 percig, de ez az idő bőven visszajött a részletes olvasásnál, mert lehetővé tette, hogy a rendes olvasás során egy jóval lendületesebb tempót tudjak felvenni, mert már nem volt teljesen ismeretlen a szöveg.

Ezután elkezdtem olvasni. Ez egy saját könyv és én szeretem a könyveimet amolyan munkafüzetként használni, belefirkálok, jegyzetelek a lap szélére. Olvasás közben elkezdtem megjelölni az információkat. Volt olyan, ami a korábban leírt kérdéseimet válaszolta meg, ezeket felkiáltójellel jelöltem. Volt olyan, ami érdekes, inspiráló, elgondolkodtató volt, ezek a bekezdések mellé “i” betűt tettem. Olyan is volt, ami utalás volt valamire és aminek szerettem volna később utánanézni, ezekhez kérdőjelet tettem.

Olvasás közben folyamatosan azon járt a fejem, hogy ezt vagy azt hogyan fogjuk tudni a mi szervezetünk esetében megvalósítani. Ez azért volt így, mert kifejezetten ilyen céllal kezdtem bele a könyvbe, az agyam erre fókuszált. Más ötleteim támadtak volna, ha azt az “utasítást” adom a agysejtjeimnek, hogy egy ügyfelemnek szeretnék segíteni vagy általánosságban szeretnék tájékozódni a témában. Bármilyen cél jó, csak legyen valami.

Minden fejezet végén rögtön vázlatot is készítettem. Így még friss volt az élmény és olyan gondolatokat is bele tudtam írni, amik olvasás közben jutottak eszembe.

Volt olyan rész, amit nem olvastam el. Mivel tudtam, hogy milyen kérdésekre keresek válaszokat, a skimming során rögtön láttam, hogy melyek azok a részek, amik nekem nem relevánsak. Nem hagytam így kis sok részt és ezekhez később még lehet, hogy visszatérek. De ha mindent elolvastam volna, akkor nem végzek három este alatt, azt viszont nem szerettem volna, hogy hetekre elhúzzam a folyamatot, mert akkor közben sok mindent elfelejtek az összegzés előtt és akkor hosszú távon rosszabbul járok. Muszáj reálisan hozzáállni ehhez a feladathoz is, sajnos nem fér bele mindig minden az időbe. Az viszont megoldható, hogy az adott időt a lehető leghatékonyabban használjuk ki.

Amikor végeztem, akkor először is megválaszoltam a folyamat elején feltett kérdéseimet. Ez könnyű volt, egyrészt elég jól emlékeztem rá, mert friss volt az élmény, másrészt gyorsan megtaláltam a felkiáltójeles részeket a könyvben. Így most van egy pontos listám, amit elő tudok venni, amikor eljön az idő, hogy a tettek mezejére lépjek.

Aztán az érdekességeket is gyorsan kigyűjtöttem egy jegyzettároló alkalmazásba, ahol gyűjtöm az ilyesmiket. Ugyanígy kigyűjtöttem azokat, amiknek szeretnék utánanézni. A gyorsaság kedvéért lefotóztam a telefonommal azokat az oldalakat, ahol volt “i” vagy”?” és feltöltöttem az applikációba. Így amikor épp állok például egy sorban vagy utazok, akkor innen tudok válogatni.

Tényleg kész voltam három este alatt, most van erről egy vázlatom, amit időnként megnézek. Ez azért fontos, mert 1-2 hét múlva a vázlatra ránézve még eszembe jutnak a részletek, de ha csak 1 év múlva néznék rá legközelebb, akkor ez már nem így lenne. Hosszú távon ez úgy működik, hogy a vázlat megírása után először gyakrabban, aztán elég ritkábban ránézni, mert egy idő után rögzül a hosszú távú memóriámban.

Kész. 🙂

readooo

 

Ha szeretnéd kipróbálni magad és egy interaktív, online szoftver segítségével fejleszteni az olvasáshoz szükséges készségeidet, akkor nézd meg a cikket író start-up programját, a readooo-t, amit a HumanHub oldalán is megtalálsz:

Gyorsolvasás – Interaktív online tréning

Photo by Sticker Mule on Unsplash

LEAVE A REPLY